Ha a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik tovább, akkor megismétlődhet az, ami 252 millió évvel ezelőtt már egyszer megtörtént: az élőlények jelentős többsége eltűnhet a Föld színéről.
A Föld legdélebbi kontinensén, az Antarktikán olyan ütemben olvad a jég, hogy a századfordulóra akár fél méterrel is megnövelheti a tengerszintet világszerte.
11 ezer év múlva újabb jégkorszak köszönthetne be a Földön, már ha nem lenne globális felmelegedés – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
Skót kutatók szerint 2008 óta a növények évről évre egyre kevesebb szén-dioxidot képesek megkötni, ami tovább növeli a globális felmelegedés jelentette problémát.
A szén-dioxid egy olyan üvegházhatású gáz, amelyik hozzájárul a globális felmelegedéshez. Egyre nagyobb mennyiségben kerül a levegőbe, nem is bírják megkötni a növények. Ezért is mondható áttörésnek amerikai kutatók fejlesztése, egy olyan port, amelyik képes megragadni a szén-dioxid molekulákat.
A drasztikus kilengések ritkák, azonban 2018 után újra a fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. A tudósok szerint az Északi-sark feletti szokatlanul enyhe hőmérséklet az alacsony légnyomással is összefügg, ami az Északi-sark irányába tolja a meleg légtömeget.
Brit kutatók az 1980-as évek óta rögzítik a tengerek felszínének hőmérsékletét, és kiderült, az elmúlt negyven évben 400 százalékkal gyorsult a melegedés üteme.
Amerikai kutatók szimulációi szerint az antarktiszi jég folyamatos olvadása olyan körforgáshoz vezethet, amit nem lehet majd megállítani.
Grönland olvadó jégtakarója nemcsak a klímát, hanem a világpolitikát is átformálja. A szituáció olyan, mintha új földrészt fedeztek volna fel. Bemutatjuk a jeges sziget ismeretlen oldalát, amiből kiderül, miben hasonlít Ózd és Grönland, és miért akarja akár fegyverrel is megszerezni a szigetet Donald Trump.
Alig több mint egy hét alatt annyi károsanyag-kibocsátást hoztak össze a legvagyonosabbak, amennyit a Föld legszegényebb 50 százaléka három év alatt érne csak el.
Minden eddiginél nagyobbat kell lépni a klímaváltozás ellen – írja a kutató, aki szerint a versenyképesség csökkenése sem drága ennek érdekében.
1,6 fokkal volt melegebb tavaly, mint az iparosodás előtti szint. 2024 így a valaha mért legmelegebb év lett.